Nyugdíjbiztosítás vagy önkéntes nyugdíjpénztár: kinek melyik éri meg?

Millás Reggeli

Az aktuális, napi nyugdíjhíreket látva és hallgatva ma már nem kérdés, hogy kizárólag az állami nyugdíjból nem fognak tudni megélni a mai munkavállalók. A MANYUP botrány óta ugyanakkor sokan szkeptikusan és félve állnak hozzá a piacon megjelenő nyugdíjcélú öngondoskodási termékekhez. Ezek a termékek ugyanakkor alapjaiban mások, így ezekkel kapcsolatban az nem kérdés, hogy biztonságosak-e, az viszont annál inkább, hogy melyik típus lehet a legjobb döntés egy anyagilag stabil nyugdíjas kor eléréséhez.

Az állami nyugdíjrendszer az elöregedő társadalom, az alacsony születésszám és a munkaerő mind nagyobb kivándorlása miatt egyre instabilabb lábakon áll. Az itt felsorolt okok miatt ugyanis egyre kevesebb aktív munkavállaló tart el egyre több nyugdíjast, ami a várható élettartam növelésével egyre csak fokozódik. A témáról Lantos Tamással, a nyugdijmaskeppen.hu üzleti igazgatójával beszélgettünk, amit a cikk végén lévő lejátszóra kattintva hallgathattok meg.

Kép forrása: pasja1000 képe a Pixabay -en.

Az állam számos lépéssel próbálja elkerülni az elkerülhetetlennek látszó nyugdíjkatasztrófát, aminek része a nyugdíjkorhatár növelése. Ez ugyanakkor önmagában nem elegendő, amit az állam is belátott. A MANYUP (magánnyugdíjpénztár) rendszerének kudarca után ugyanakkor sokan bizalmatlanok a nyugdíjcélú megtakarításokkal szemben, így az állam a abban látta a megoldást, hogy adóvisszatérítéssel támogatja azokat, akik nyugdíjcélú előtakarékossági számlát indítanak.

Megjegyzés: A MANYUP egy névre szóló számla volt, ahova az állami nyugdíjba befizetett adónk egy részét elkülönítve gyűjtötték. Ide viszont nem fizethettünk külön a már leadózott jövedelmünkből, vagyis az állam rendelkezett felette. Ezért vonhatta vissza egy tollvonással, és csoportosíthatta vissza a közös felosztó-kirovó rendszerbe a külön gyűlő adóösszegeket.

Öngondoskodás állami támogatással

Jelenleg három államilag is támogatott (évi 20%-os adójóváírás formájában) nyugdíjcélú előtakarékosság létezik a piacon:

  • NYESZ (nyugdíj előtakarékossági számla): Ezt magunknak kell kezelni, pénzügyi affinitás és sok szabadidő nélkül nem ajánljuk.

  • Nyugdíjbiztosítás: A legfiatalabb és legnépszerűbb nyugdíjcélú termék, ahol alapkezelők kezelik a pénzünket. Alapja az életbiztosítás, aminek köszönhetően számos kedvezményben részesülhet, aki ezt választja. Így pl. kamatadó-mentességet élvez 10 év után. Nagy előnye, hogy a futamidőt nem érinti a nyugdíjkorhatár emelés.

  • ÖNYP (önkéntes nyugdíjpénztár): A legrégebbi típus, a kedvező Caffetéria rendszer tette népszerűvé, ami a 2019-es tv. módosítás óta megváltozott, de azoknak, akik a lehető legkevesebbet szeretnének foglalkozni a megtakarítással – ebben az esetben is szakértők kezelik a pénzt -, azoknak ez továbbra is megfelelő választás lehet. Fontos tudni, hogy a futamidő a nyugdíjkorhatár emelésekkel együtt nő. Vagyis a pénzt csak akkor kaphatjuk meg szankciók nélkül, ha a mindenkori nyugdíjkorhatárt elértük (függetlenül attól, hogy a szerződéskötéskor milyen nyugdíjkorhatár volt érvényben).

Mi most azt a két megtakarítási formát mutatjuk be és hasonlítjuk össze, ahol pénzügyi szakértők kezelik a megtakarításunkat. A nyugdíjbiztosítás és az ÖNYP között ugyanakkor számos különbség van,amit érdemes megismerni, mielőtt az első pénzintézetbe berohanva nyugdíjcélú megtakarítást indítanánk.

Nyugdíjbiztosítás és ÖNYP összehasonlítása

Azt érdemes itt az elején tisztázni, hogy nincs jobb vagy rosszabb típus. Ugyanakkor mindenkinek más az élethelyzete, más összeget tud nélkülözni, más korban kezd el nyugdíjcélú megtakarítást indítani, más a pénzügyi affinitása és a kockázattűrő hajlandóság is különböző lehet. Ezek a szempontok pedig mind hatással vannak arra, hogy kinek melyik típus lehet a megfelelő, hogy a lehető legtöbb pénzt össze tudja gyűjteni nyugdíjas éveire. Egy rosszul megválasztott termékkel ugyanis, akár több millió forinttal kevesebb pénzünk gyűlhet össze, mintha alaposan átgondolva, szakértői segítséggel hoznánk meg a döntést.

Mit kell tudni a megtakarítás összegéről?

Nyugdíjbiztosítást minimum 8-12.000 forintos havi befizetéssel indíthatunk. Ezt az összeget bármikor megemelhetjük, de az első három évben, ha magasabb összeget határoztunk meg nincs lehetőségünk csökkenteni a havidíjon, és nem is szüneteltethetjük a befizetést. A szigorúbb első három év után már rugalmasan növelhető, csökkenthető és szüneteltethető a befizetés.

ÖNYP-t már alacsonyabb havi befizetéssel is indíthatunk – 4-5.000 forinttól – amit bármikor rugalmasan változtathatunk és szüneteltethetünk is. Ez tehát a befizetési összeg szempontjából kedvezőbb és rugalmasabb lehet azoknak is, akik kezdetben alacsonyabb összeget tudnak csak félretenni nyugdíjas éveikre.

Megjegyzés: A leggyakrabban havi fizetéssel szokták indítani ezeket a megtakarítási számlákat, de lehetőség van negyedéves, féléves vagy éves fizetésre is.

Befektetési lehetőségek

Nyugdíjbiztosítás esetében jellemzően 10-20 befektetési alap közül választhatunk, amikből mi állíthatjuk össze a portfóliónkat. Lehetőségünk van hazai, külföldi részvényeket, vállalati kötvényeket, állampapírokat tartalmazó alapokat választani a kockázattűrő hajlandóságunknak megfelelő kockázati szinttel. (Részvénytúlsúlyos portfóliók kockázatosabbak, míg a kötvény dominanciájúak alaacsonyabb kockázatúak).

Az ÖNYP esetében ugyanakkor csak 3-5 féle alacsony, közepes vagy magas kockázati szintű portfólió közül választhatunk, amik jellemzően hazai részvényekből, kötvényekből állnak. Ennél a típusnál tehát a befektetés nagyban függ a hazai gazdaságtól. A portfólió összeállításába pedig nem szólhatunk bele, így az kevésbé személyre szabható, mint a nyugdíjbiztosítás.

Megjegyzés: A befektetési kockázati szintet bármikor rugalmasan módosíthatjuk a futamidő során mindkét megtakarítási típus esetében.

Várható hozamok mértéke

Mindkét megtakarítási forma esetén igaz, hogy a hozam a kockázatvállalási hajlandóságtól függ. Magas kockkázatú portfólióval magas hozamok érhetők el, de a veszteség lehetősége is nagyobb, alacsonyabb kockázatúval ugyanakkor alacsonyabb a várható hozam mértéke is. A nyugdíjbiztosítással – annak köszönhetően, hogy nagyobb a beleszólásunk a portfólió összeállításába, és több nemzetközi alapot választhatunk – magasabb hozamokat is elérhetünk, mint az ÖNYP-vel. Előbbivel akár 7-9%-os, utóbbival 5-7%-os átlaghozammal is számolhatunk a teljes futamidő során.

Megjegyzés: Mivel átlaghozamról beszélünk, ezért ebbe akár az is beleféhet, hogy egy-egy veszteséges évet zár a megtakarításunk. Hosszú távon viszont kiegyenlítik egymást az erősebb és gyengébb évek.

Nyugdíj előtakarékosságok költségei

A nyugdíjbiztosítások esetében több lépcsőben vezették be az etikus biztosítást, aminek részeként minden biztosítónak fel kell tüntetnie a TKM (teljes költségmutató) számot, ami a várható költségeket mutatja meg. A költségplafon bevezetésével pedig a legdrágább termékeket ki tudták szűrni a piacról. Ez a szám ugyanakkor csak egy viszonyszám – vagyis nem a valós költségeinket mutatja meg -, arra viszont jó, hogy könnyebben összehasonlíthatók legyenek a különböző nyugdíjbiztosítási termékek. (Jellemzően 1-4% között mozognak a költségek.)

Az ÖNYP esetében 2020. márciusában vezették be a költségek átláthatóságára a TKM mutatót, amit a nyugdíjbiztosításhoz hasonlóan minden pénzintézetnek kötelező feltüntetni a termék mellett. Ezzel tehát már az ÖNYP költségei is összehasonlíthatók és átláthatók. (Jellemző költségek 0,2% és 2,5% között mozognak.)

Megjegyzés: A TKM számnak köszönhetően a két típus is részben összehasonlíthatóvá válik, ez azonban nem minden esetben tehető meg egyszerűen így ez inkább arra ad lehetőséget, hogy az egyes termékek típusainak költségeit hasonlítsuk össze (vagyis nyugdíjbiztosítást a nyugdíjbiztosítással, önkéntes nyugdíjpénztárat az önkéntes nyugdíjpénztárral).

Adóvisszatérítés mértéke

Az állam mindkét típus esetében az éves befizetések 20%-ának megfelelő összeget az SZJA-ból levonva visszautalja a megtakarítási számlánkra, ezzel is növelve a megtakarítás összegét. Mindez pedig a kamatos kamat elvének köszönhetően a futamidő végén több millió forint pluszt jelenthet.

Nyugdíjbiztosítás esetén maximum 130.000 forintot igényelhetünk vissza májusban, az adóbevallás során, az ÖNYP-nél pedig maximum 150.000 forintot. Ahhoz, hogy ezeket a maximális összegeket megkapjuk a nyugdíjbiztosításnál egy évben 650.000 forintot kell befizetni a megtakarítási számlára (havi 54.200 Ft), önkéntes nyugdíjpénztári számlára pedig 750.000 forintot kell befizetnünk egy évben (havi 62.500 Ft).

Megjegyzés: Mivel az adóvisszatérítést az SZJA-ból fizetik vissza, ezért azok, akik ezt nem fizetik (KATA vállalkozók, őstermelők, GYES-en, GYED-en lévő kismamák) nem igényelhetik ezt a támogatást. A nyugdíjbiztosítással ugyanakkor lehetőség van arra, hogy más legyen a szerződő, mint a biztosított. Így azok is élhetnek a 20%-os állami támogatással, akik nem fizetnek SZJA-t.

Nyugdíjcélú megtakarítások hozzáférhetősége

Mivel nyugdíjcélú előtakarékosságról van szó, ezért mindkét esetben korlátozott lehetőségek mellett, és plusz adóterhek ellenében vehetjük csak fel idő előtt a pénzünket. Ennek módja és mértéke ugyanakkor eltérő a két termék esetében.

Nyugdíjbiztosításban gyűlő pénzünket az első 2-3 évben egyáltalán nem vehetjük fel, utána pedig a 10. évig csak kamatadó megfizetése ellenében (ennek mértéke a 7. évig 15%, ezt követően a 10. évig már csak 7,5%). Mindemellett ugyanakkor a nyugdíjbiztosítás egyedi költségszerkezete miatt sem érdemes idő előtt felvenni a pénzt, mivel a futamidő elején elvonják a költségek nagy részét, aminek a legnagyobb részét a 10. év után fokozatosan “csepegtetnek vissza” a hosszú távú hűségért cserébe – ezt nevezik hűségbónusznak. A biztosítói szankciók mellett ugyanakkor az állam is kikötésekkel él a 20%-os adóvisszatérítéssel kapcsolatban, ha nem nyugdíjcélra vesszük ki a pénzt. Ha ugyanis a szerződéskor megkötésekor érvényben lévő nyugdíjkorhatár elérése előtt vesszük ki a megtakarításunkat, akkor a kapott adóvisszatérítés teljes összegét 20%-kal növelten vissza kell fizetni az államnak.

Önkéntes nyugdíjpénztár esetében az első 10 évben csak akkor férhetünk hozzá a pénzünkhöz, ha ebben az időszakban érjük el a mindenkori (éppen aktuális) nyugdíjkorhatárt. Egyéb esetben semmilyen lehetőségünk nincs megbontani a szerződésünket. Ezt követően a hozamokat a 10. évtől háromévente adómentesen felvehetjük. A tőkéhez, vagyis a befizetett összegekhez ugyanakkor már egy kicsit összetettebb adózási szabályok mentén juthatunk hozzá. (Az ÖNYP esetében az adóvisszatérítés összege tőkének számít, vagyis ez alapján adózik.) Az adó mértéke 15% SZJA és 15,5% SZOCHO, amit az idő előtti tőkefelvétel esetében be kell fizetni. Az ugyanakkor fontos, hogy a befizetéstől számított eltelt idő függvényében az adóköteles tőkerész eltérő, a 21. évtől pedig az első évben befizetett tőke már adómentesen vehető fel. Az adózás tehát sávosan (a 11. és a 21. év között fokozatosan, minden évben 10%-kal csökken az adóköteles tőkerész mértéke) változik és a számítása minden befizetési év tőkéjére eltérő. Ez tehát egy összetett számítást igényel, ami arra sarkallhat, hogy ne vegyük fel idő előtt a pénzt, de mivel az élet kiszámíthatatlan és bármikor történhet olyan, hogy hirtelen nagyobb összegre van szükség, ezért, ha mégis idő előtt kivennénk, akkor mindenképp érdemes független szakértő segítségét kérni.

Megjegyzés: Az ÖNYP esetében, ha idő előtt pénzre van szükségünk, akkor érdemes tagi kölcsönt kérni, a szerződésbontás helyett, nyugdíjbiztosítás esetében pedig a főszámlához tartozó eseti likvid számlára befizetett megtakarítás összeghez rugalmasan bármikor hozzáférhetünk, így érdemes inkább az oda, külön befizetett pénzhez nyúlni vész esetén.

A podcast a nyugdijmaskeppen.hu támogatásával készült.

Ez a tartalom Nyugdíjbiztosítás vagy önkéntes nyugdíjpénztár: kinek melyik éri meg? <span class="hasonline"><img src="https://podcastgyujto.hu/wp-content/uploads/2021/06/MILLAS_WEB_ONLINE3.png" style="width:30px;" class="hasonline_img" title="Csak online elérhető tartalom" alt="Csak online elérhető tartalom"></span> a Millásreggeli – a gazdasági muppet show oldal tulajdona.