51. epizód: Nem kell mindig nyerni, sőt, teljesen nyerni sem (Vendég. dr. Magyarády Péter)

StúDió Veszprém

Habár a kézilabda volt a beszélgetés vezérfonala, akadtak más megkerülhetetlen témák és történetek is.
Kevesen tudják, hogy Péter kérésnek engedve, utolsó névként került fel a listára. Senki nem gondolta, hogy az akkori Fidesz listájáról mindenki bekerül a testületbe az 1990-es önkormányzati választáson.
A 8 évnyi képviselősködés számára a tanulásról szólt: például a másokhoz alkalmazkodás képességéről.

13 évesen döntötte el, hogy jogász lesz, ebben nem kis szerepe volt Perry Mason karakterének, akit Erle Stanley Gardner könyvét olvasva ismert meg kissrácként.
A Magyar Olimpiai Bizottságtól enyert Fair play díja kapcsán beszélgettünk arról is, hogy a fogalomban mélyen hisz, de a “mindíg nyerni”-ben nem.
Itt meg is érkeztünk a veszprémi kézilabdához, “a klubhoz”.ami számára a soha el nem múló szerelem.

Villámkérdéseinkkel kiderítettük, hogy a klub története során ki volt a kedvenc játékosa és edzője, melyik volt a legemlékezetesebb mérkőzés számára – itt egy vesztes meccsről emlékezett meg.
Megtudakoltuk, hogy kiről nevezné el a veszprémi arénát és azt is, mit csinálna ma másként klubvezetői szerepben; a rossz döntést látva elmenne a veszekedésig is.
A klub kapcsán beszélgettünk még korbácsosemberről, a perspektíváról, amit az Éles-féle csapat és a “nagy Veszprém” közötti kooperáció kínálna, a Final Four-kérdésről és ezzel összefüggésben a csapattal szembeni türelem határairól. A jótanácsról, amit Éles Józsinak adna a még sikeresebb jövő érdekében…

Szóba került a sportok királyi családja. a felhatalmazással, de jog nélkül hazavitt Magyar Kupa győzelmi serleg, a Jethro Tull és a Ramstein zenekarok, valamint egy 40 éve rejtőzködő Karl May könyv, mint a legutolsó olvasmányélmény.