„A béreket ki kell termelni” – beszélgetés Rolek Ferenccel, az MGYOSZ alelnökével

Új Egyenlőség

Az Új Egyenlőség podcast legújabb adásában a minimálbér szerepéről beszélgetetett Kiss Ambrus szerkesztő Rolek Ferenccel, az MGYOSZ alelnökével. A munkáltatók szempontjából járták körül a bérfelzárkóztatás kérdését, a minimálbér emelésének bérekre gyakorolt hatását, illetve azt a kérdést, hogy miért fontos az államnak a minimálbér emelése.
 
Az Új Egyenlőség podcast korábbi adásaiban már szakszervezeti vezetővel, illetve közgazdásszal is hallgathattak beszélgetést a minimálbér emeléséről, illetve a bérrendszerről. A mostani adásban Rolek Ferenccel, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnökével beszélgettünk.
A beszélgetés elején Rolek Ferenc elmondta, hogy miközben évtizedekkel ezelőtt a minimálbérnek szociális szerepe volt, hiszen nem engedett negatív bérversenyt, ma már más funkciója van. A munkaerő bősége miatt a munkavállalók erősebb érdekérvényesítéssel bírnak véleménye szerint. Ez a munkaerőbőség két okból alakult ki. Egyrészt évente 30-40 ezerrel csökken a munkaképes korú lakosság száma (demográfiai ok), illetve az EU-n belüli szabad mozgás miatt megnőtt a munkaerő elvándorlása. Természetesen vannak hátrányos helyzetű térségek, ahol a minimálbér még mindig szociális funkcióval bír, de nem ez az általános.
Véleménye szerint a minimálbér emelésének a szerepe egyre inkább felértékelődik az állam számára. Ennek hatására ugyanis nőnek az adó- és járulékbevételek, ami javítja a költségvetés bevételi oldalát. Nem önmagában a kb. 170 ezer minimálbéres a fontos, hanem az ezzel együtt járó 500 ezer garantált bérminimumon lévő. Egy emelés rájuk közvetlenül hat. De valójában az egész bérrendszer elkezd feljebb tolódni, amely révén szinte minden szereplőre hatással lesz a legkisebb bérűek emelése.
Rolek Ferenc várakozása szerint a minimálbér emelése (várhatóan 19-20%-os lesz jövőre) nem jelenik meg teljes egészében a bérekben. Ekkora mozgástér most nincsen, ezért a cégek inkább a kb. 500 ezer forintos lélektani határig fogják százalékos mértékben lekövetni ezt, onnantól kezdve már sokkal differenciáltabb lesz az emelés.
A beszélgetés talán legfontosabb része azt taglalta, hogy mi határozza meg a munkáltatói vélekedés alapján a béreket. Ennek kapcsán Rolek leszögezte, hogy bérek emelése nem szuverén folyamat. Azaz nem csak akarat és döntés kérdése, hogy emeljenek-e, és mennyit. Meglátása szerint a bérek emelését ki kell termelniük a cégeknek. Ezért a gazdasági teljesítmény felzárkózásának kell az elsőnek lennie. Ebben az esetben a felszabaduló forrásokat béremelésre lehet fordítani.
Ez ugyanakkor – Kiss Ambrus véleménye szerint – egy nagyon puha és lassú felzárkózási folyamatot eredményez. Ezért érdemes lenne megvizsgálni, hogy nincs-e gyorsabb út. Ennek egyik eleme az elvárt profit mértékének csökkentése lehetne. Rolek Ferenc szerint a magyar profithányad nem magasabb, mint a nyugat-európai cégeknél. Ezért ezt nem látja gyorsabb útnak, sőt véleménye szerint már a felvetés sem jogos. Az elmúlt évek átlagos 3-4%-os reálbérnövekedése szerinte erős pályának számít, amelyet még elbír a gazdaság.