Mi köze Trianonnak Svédországhoz, a Fidesz kétharmadához és Márki-Zay Péterhez?

Helyzet // azonnali.hu

A magyar politikatörténetet vizsgálva valójában semmi új nincs abban, hogy a Fidesz 2010 óta egymaga képes meghatározni a politikai szférát, a széttagolt ellenzéknek pedig tizenkét év kellett hozzá, hogy legalább érdemi kihívóként megjelenhessen egy parlamenti választáson.
Csizmadia Ervin politológus szerint hajlamosak vagyunk nem nem történeti dimenzióban kezelni a rendszerváltás óta eltelt időszakot, pedig, ha így tennénk, láthatnánk, hogy

ami a Fidesszel történt, egyáltalán nem kivételes, sőt: valójában csak visszatérés ahhoz a hagyományhoz, hogy a magyar politikában egy uralkodó párt irányít

és terjeszti ki befolyását az élet majd minden területére, miközben a vele szemben álló széttagolt ellenzéknek esélye sincs a hatalom megszerzésére.
Nemzetközivé lett
Ráadásul a jelenség nemzetközileg sem egyedülálló, a kötetben Skóciától Indiáig, Mexikótól Japánig mutatják be a szakértők a dominánssá vált pártokat, persze az is kiderül, hogy ezek uralma sem végtelen és mindenható.
Csizmadia Ervin szerint a magyar társadalom a rendszerváltást követően először az MSZP-ben látta hosszú időn át a stabilitást nyújtó párt lehetőségét,

így a szocialistáknak volt meg a lehetősége arra, hogy domináns párttá váljanak.

A beszélgetésben természetesen aktuálpolitikai kérdések is szóba kerülnek, például az, miben hozott újat a magyar baloldalon Karácsony Gergely és miben hozhat az egész ellenzék számára Márki-Zay Péter, de Csizmadia Ervin arról is beszél,

miért igaztalan a magyar politikai eliten számon kérni, hogy nem tudott egy tőről metszett nyugati típusú – ha úgy tetszik: liberális – demokráciát létrehozni itt, Közép-Európában.

A kötet bemutatója hétfő este volt a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a könyvről és a Fideszről pedig Balázs Péter a Bajnai-kormány külügyminisztere és Orbán Balázs a Miniszterelnökség államtitkára vitatkozott.
NYITÓKÉP: Aradi Péter / Azonnali