Németh Róbert: Nem vagyok itt és Szarka Károly: Az én hibám

Margó Feszt

A szerzőkkel Nemes Anna beszélget

Németh Róbert: Nem vagyok itt

Létezik olyan elbeszélés, amiben Thom Yorke, Szájer József, Václav Havel, Torgyán József, Orbán Viktor, Iggy Pop és egy holland sírásó váltják egymást a színen? Milyen az, amikor egy regény kulisszája többek közt a Parlament, egy prágai stadion, Amszterdam hátsó utcái, a német autópályák, Budapest kültelki futballpályái, egy online lap szerkesztősége, a Tilos az Á és egy késő Kádár-kori lakótelep? Hogyan karol egymásba a pornóvideó és a magnókazetta, a Commodore 64 és a Facebook, a bőrlabda és a gombfoci, a Rolling Stones és a Cure, az Európa Kiadó és a Kispál és a Borz? Ki ismer magára egy bonyolult kelet-közép-európai családtörténetben és az abból elágazó magánügyekben, amiknek egyszerre része Trianon, a holokauszt, a Kádár-kor, a rendszerváltás és az elmúlt harminc év? És rázós érzelmi kérdésekben? Volt, hogy megállt az idő? Kezdte már újra?

Szarka Károly: Az én hibám

Sokkal jobb bárhol bárkivel bármit csinálni, mint sehol senkivel nem csinálni semmit, mondogatja Fecske egyik cimborája. Fecske gyakran érzi úgy, hogy nem csinál semmit, ha pedig mégis megpróbál elmenekülni a mindennapok nyomasztó egyhangúságából, legtöbbször egy kocsmában vagy egy házibuliban találja magát. Barátkozik, ismerkedik, mégis mindig magányos. Egy call centerben dolgozik, ahol óránként tíz perc szünetet lehet tartani, őt viszont álmában kinevezik szünetmenedzsernek. Amúgy is folyton álmodik, amikor pedig véletlenül ébren van, ritkán szólal meg, miközben mindenki más beszél körülötte. Folyton csörög a telefon, mindig érkezik valami üzenet, és ez ijesztő. De nyugtalanító az is, ha éppen senki nem keresi az embert. Fecske élete állandó lebegésből áll, és talán maga sem veszi észre, mikor változik a lebegés fuldoklássá, hogyan lesz a bizonytalanságból kilátástalanság, a félelemből pánik, a keresésből menekülés.

A Noran-Libro Kiadó programja