Hogyan hat a borfogyasztásunkra egy járvány vagy egy válság?

Filéző

Pezsgőforradalom előtt és után

Régebben sokkal több vörösbort adtunk el, mert ehhez a szubkultúrához a nagy, testes borok tartoztak inkább. Most inkább a fehérborok mennek és persze a pezsgő, ami egy külön fejezetet érdemel. A habzóbornak is volt egy jó időszaka, de aztán legtöbben továbbléptek a pezsgőre, most pedig azt látjuk, hogy még feljebb megyünk: champagne, tradicionális pezsgők és kevésbé a tankerjesztésű.

Pátoszból a hétköznapiságba

A költői borleíró nyelvnek volt egy fontos szerepe, de mára szinte teljesen kikopott a használatból. Részünkről tudatos váltás volt, hogy próbáljunk meg a borról érthetően beszélni, és a pátosz helyett hétköznapi nyelvet használjunk. Mert a pátosz nem lesz sikeres, sőt, inkább eltávolít.

A közelgő gazdasági válság hatása a borpiacra?

Vagy az történik, hogy megmarad a covid alatt is tapasztalható „éljünk a mának”-felfogás, és akkor mindegy, hogy inflálódik valamennyit és drágábban kapjuk meg ugyanazt a bort. Vagy pedig az lesz, mint 2008-ban, hogy mindenki picit lejjebb vesz a fogyasztásából.

És mi van a klímaváltozással?

Talán a leghamarabb itt volt érezhető, hogy változik a helyzet. Amikor én elkezdtem borral foglalkozni, akkor Tokajban sosem volt szüret szeptember előtt. Most már hallottam olyat egy borászunktól, hogy csak azért tolta ki augusztus végéről, hogy legalább egy nap legyen szeptemberben. A grafikonokat nézve látszik, hogy a szüreti időpontok előrejönnek, mert sokkal hamarabb beérik a szőlő. Az is összefüggésben állhat a jelenséggel, hogy mi idén például Angliából hozunk pezsgőt.