A francia elnökválasztás tanulságai – beszélgetés Erőss Gáborral

Új Egyenlőség

Minek köszönheti újraválasztását Emmanuel Macron és mi várható a második elnöki ciklusában? A francia elnökválasztás tanulságairól beszélgetett Erőss Gábor szociológussal, a Párbeszéd elnökségi tagjával Bíró-Nagy András, az Új Egyenlőség szerkesztője.
A francia elnökválasztás eredménye nem okozott meglepetést Emmanuel Macron meggyőző győzelmével – a regnáló elnök a szavazatok 58,5 százalékát gyűjtötte be ellenfelével, Marine Le Pennel szemben –, azonban az öt évvel ezelőttihöz képest szorosabb verseny alakult ki a második fordulóban. Erőss Gábor szerint a vártnál nagyobb különbségű sikerét a baloldali választóknak köszönheti, akik azért voksoltak végül többségükben Macronra, mert több közvéleménykutatás szerint is szűkült az olló a két jelölt között, és így tudták megakadályozni Le Pen áttörését. Ezzel együtt sem hagyható figyelmen kívül, hogy a szélsőjobboldali jelölt 13 millió szavazattal közel 42 százalékot tudhat magáénak. Erőss ennek hátterében főképp a politikai elittel szembeni elégedetlenséget és a gazdasági-társadalmi folyamatokkal kapcsolatos frusztrációt látja.
A második körben a baloldali szavazók körében kétféle választói magatartás rajzolódott ki: míg a városi, értelmiségi szavazók Le Pennel szemben Emmanuel Macronra voksoltak, addig a vidéki, korábban jellemzően kommunista irányultságú szavazók körében magas volt az érvénytelen szavazatok aránya. Macron két közpolitikai gesztussal igyekezett megszólítani az első fordulóban Mélenchonra voksolókat: egyrészről nagy „ökológiai nemzetté” tenné a franciákat, így a következő miniszterelnök számára kiemelkedő feladattá tenné a zöld átállást, másrészről a korábban radikális változtatásokat előrevetítő nyugdíjreform-tervének egyes pontjain is enyhítene. Emellett Macron a kampányban és a két forduló között megrendezett elnökjelölti vitában is erősen hangsúlyozta Le Pen orosz kötődését és Putyinnal való kapcsolatát.
A francia politikai rendszer komplexitásából adódóan a második ciklusát megkezdő Macron számára nem fejeződik be a kampány: a két hónap múlva zajló parlamenti választások eredményei még korlátozhatják az eltervezett politikai programjának végrehajtását. A fragmentálódó szélsőjobboldali tömb, valamint Macron En Marche pártja mellett a baloldal számára is nyitott választásról beszélhetünk. Mélenchon a zöldekkel, a szocialistákkal és az antikapitalista pártokkal közösen tervezi az indulást, amely beágyazottságából és a 33 százalék körüli támogatottságából kiindulva nem indul rossz esélyekkel.
Erőss Gábor szerint jelentős irányváltásra nem lehet számítani Emmanuel Macron második ciklusa során. Az újraválasztott elnök szeretné megvalósítani azt a nyugdíjreformot, amelynek főbb irányvonalai már ismertek, azonban a jelentős társadalmi ellenállástól tartva kevésbé radikális reformra számíthatunk. Emellett a zöld átállás is valóban nagy hangsúlyt kaphat a következő ciklusa során. A rendpártiság is vélhetően jelentős szerephez fog jutni, ahogy a korábbi éveknek megfelelően a pragmatizmus képezi majd politikája középpontját. Emellett a koronavírus-járványból tanulva az egészségügy számára jelentős források érkezhetnek.