Mennyi Európát szeretnénk?

Új Egyenlőség

A Policy Solutions részletes kutatást tett közzé arról, hogy a magyarok milyen mértékben EU-pártiak vagy éppen EU-ellenesek. A viszonylag magas EU-párti támogatottság mögötti adatok sokkal inkább törékeny „békére” utalnak, és sok tekintetben megmagyarázzák a Brüsszel-ellenes politika sikerét. Erről beszélgetettünk Bíró-Nagy Andrással, a Policy Solutions vezetőjével.
 
Tény, hogy egy hipotetikus népszavazáson a magyarok 70%-a arra szavazna, hogy ne lépjünk ki az Európai Unióból. Ez a szám elsőre nagyon megnyugtatóan hangzik, azonban sokkal törékenyebb ez választói koalíció, mint elsőre gondolnánk. Persze messze vagyunk attól, hogy egy HUXIT képe érdemben felmerüljön a politikai elit tagjaiban.
A Policy Solutions kutatása nemcsak azt nézte meg, hogy mire szavaznának a választók, hanem azt is, hogy valójában milyen elköteleződés van mögöttük. Ebben a tekintetben már árnyaltabb a kép. A társadalom 49%-a nevezhető tisztán EU-pártinak, míg euroszkeptikus 12%. A maradék 39% vagy semlegesnek mondható, vagy nem besorolható egyik kategóriába sem.
A kutatás érdekessége volt, hogy a Policy Solutions munkatársai előzőleg alaphipotéziseket fogalmaztak meg. Az első izgalmas eredményt hozó állítás az volt, hogy „külföldi tapasztalatok mennyisége negatív összefüggésben áll az euroszkepticizmussal”. Ennek kapcsán az volt az előfeltevés, hogy minél több időt töltött valaki más EU-tagállamban, annál kevésbé lesz euroszkeptikus. Az adatok meglepő módon nem igazolták ezt. Ennek fő oka a kutatók szerint inkább az, hogy a mintába azok kerültek bele, akik inkább idényjelleggel dolgoznak külföldön. Ők pedig a nyelvtudás hiánya miatt sokszor nem képesek integrálódni az adott társadalomba, ezért kudarcnak érzik ezt.
A másik izgalmas előfeltevés az volt, hogy az elitellenesség és az euroszkepticizmus szoros összefüggésben van egymással. Ezzel szemben kiderült, hogy az elitellenesnek tekinthető réteg inkább EU-párti. Ez abból adódik, hogy ennek a válaszadói körnek a többsége a Fideszt tartotta az elitnek. Mivel az EU-barát közeg az ellenzéki szavazóknál szignifikánsan nagyobb, nem állja meg a helyét a munkahipotézis. Az elit-, vagyis Fidesz-ellenes szavazókra inkább az EU melletti attitűd jellemző.
Az EU megítélése jól megfigyelhető a kulturális és gazdasági értékskálán is. Minél baloldalibb gazdasági értelemben valaki, annál inkább euroszkeptikus. És ugyanúgy a kulturális konzervativizmus, a multikulturalizmus-ellenesség is az EU-val szembeni ellenérzékeseket növeli.
A beszélgetés során kiderült, hogy a Fidesznek a differenciált szavazótábora okán egyszerre kell kiszolgálnia az euroszkeptikusokat és az EU-pártiakat. Ez utóbbiak főleg a nemzetek Európájában hisznek, azaz a Brüsszel-ellenes hangok nem disszonánsak ebben a közegben.
A teljes kutatás letölthető a Policy Solutions honlapjáról.