Széttartó világok: politikai polarizáció Magyarországon

Új Egyenlőség

Mennyire megosztott a magyar társadalom? Bíró-Nagy András a politikai polarizációról szóló Policy Solutions kutatásról beszélgetett az intézet politikai elemzőjével, Szászi Áronnal.
Tavalyi és idei, választások utáni adatok szerint is igaz, hogy a magyar társadalom az amerikainál érzelmileg kevésbé polarizált, emelte ki Szászi Áron az Új Egyenlőség podcastjában. A magyarok és az amerikaiak hasonlóan éreznek a saját táborukkal kapcsolatban, az Egyesült Államokban azonban valamelyest nagyobb az ellentáborral szembeni elhidegülés, mint Magyarországon. Ettől függetlenül a Policy Solutions adatai bőséges bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a magyarok jelentős részét érinti a politikai megosztottság, ami az emberi kapcsolatokat is megmérgezheti és a különböző politikai táborok valóságérzékelésére is komoly hatással van.
 
A Policy Solutions „Széttartó világok – Polarizáció a magyar társadalomban a 2022-es választások után” címet viselő tanulmányának több meglepő eredménye is volt. Ilyennek számított, hogy a választások után egy hónappal készített felmérésben csökkentek a negatív érzések a politikai táborok között, valamint az is, hogy az ellenzéki oldalon nem vélekednek kevésbé pozitívan az ellenzéki politikusokról, mint korábban. Az utóbbi eredményt azonban erősen árnyalja, hogy 2021 augusztusa és 2022 májusa között megközelítőleg 10 százalékponttal csökkent az ellenzéki szavazók aránya, ami a leginkább csalódottak lemorzsolódását jelzi. Fontos az is, hogy habár kevésbé intenzívek az ellenérzések a táborok között, mint a választás előtt, ennek ellenére továbbra is a negatív vélemények uralkodnak az ellenzékiek és a kormánypártiak viszonylatában.
A kutatás fontos célja volt, hogy minél kiterjedtebb képet adjon a magyar társadalom polarizáltságáról, és ennek érdekében három módszer is alkalmazásra került. Az érzelmi hőmérő segítségével a táborok közötti kölcsönös ellenérzéseket mérték fel, továbbá a politikai sztereotípiák elterjedtségét és az egyes csoportok közötti „társadalmi távolságot” is vizsgálta a tanulmány. Szászi Áron felhívta arra a figyelmet, hogy a magyarok kifejezetten elutasítóak marginalizált társadalmi csoportokkal szemben, ami ráadásul politikai táborokon átívelő tendencia. Ez kifejezetten a muzulmánokkal és a romákkal kapcsolatban mutatható ki, míg a meleg közösséghez fűződő viszonyban a kormánypártiak jóval intoleránsabbak, mint az ellenzéki szavazók. Fontos továbbá, hogy kik az igazán megosztottak a magyarok között: a Policy Solutions eredményei alapján érzelmileg megosztottabbak az idősebbek, a budapestiek, a politikailag elkötelezettebbek, és azok, akik több politikai tartalmat fogyasztanak.
 
A tanulmány fontos hozzáadott értéke, hogy a Mi Hazánk szavazók más csoportokról alkotott attitűdjeiről és a más politikai táborok róluk alkotott véleményéről is érdekes eredmények kerültek napvilágra. Tanulságos eredmény, hogy az ellenzékiek és a kormánypártiak sem annyira elutasítóak a Mi Hazánk szavazói irányába, mint egymással szemben. Emögött többek között az is állhat, hogy az ideológiai önbesorolás szerint sem homogén a Mi Hazánk tábora, és a választásokon elért sikerességük abban is keresendő, hogy olyan témákat tematizáltak, amelyek a jobboldaliak mellett a liberális vagy baloldali választókat is megszólítottak (ilyen volt például a Covid miatti lezárások és az oltások megkérdőjelezése vagy a nehéz szociális helyzet témájának felkarolása).